Az ELTE PPK PPI Pszichológia szakcsoportja a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából két programmal várja az érdeklődőket november 25-én.
A délutánt egy minikonferenciával nyitjuk, ahol a szakcsoport oktatói mutatják be aktuális kutatási témájukat, eredményeiket. Az előadások után a résztvevők feltehetik kérdéseiket, beszélgetést kezdeményezhetnek az előadóval.
A délután második felében az előző félévekben nagy népszerűségnek örvendő TDK műhely kerül megrendezésre, ahol a pszichológia szakos hallgatók tehetnek fel kérdéseket, értekezhetnek oktatókkal, korábbi TDK-n részt vett hallgatókkal a tudományos munka kapcsán.
A rendezvény helyszíne: A 237 terem
A minikonferencia előadói:
|
15:00-15:30 |
Simon Adél Csenge Mit tehetünk a szervezeti digitalizáció negatív hatásainak csökkentése érdekében? |
|
|
A szervezeti digitalizáció a munka világának egyik lefontosabb aspektusa a 21. században, ami alapjaiban változtatja meg többek között a munkavégzés helyét, ütemét, a szervezetek struktúráját, a feladatköröket és a munkavállalóktól elvárt képességeket egyaránt. A 4. ipari forradalommal együtt járó szervezeti változások rengeteg lehetőséget teremtenek a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt, így például segíthet barátságosabb munkahelyek létrejöttében, miközben javulhat a termelési hatékonyság és a szervezeti innováció is, ami miatt a termelési költségek csökkenthetnek, a várható profit pedig szignifikánsan megnőhet. Ugyanakkor a digitális transzformációnak negatív következményei is lehetnek a szervezeti hierarchia minden szintjén, ezért kiemelt fontossággal bír, hogy megelőzzük vagy csökkentsük ezeket a negatív hatásokat. Kutatásomban azt feltételeztem, hogy az észlelt szervezeti támogatás és a digitális reziliencia kompetenciái együttesen csökkentik a munkavállalók által megélt technostressz mértékét. Meglátásom szerint ez egy innovatív megközelítése a technostressz mitigációnak, mivel nemcsak a szervezeti oldalt (észlelt szervezeti támogatás), hanem a munkavállalói oldalt (digitális reziliencia kompetenciák) is beemeltem a modellbe, így ez az elméleti koncepció megosztott felelősséggel és nagyobb intervenciós, hosszútávon pedig prevenciós repertoárral hozzájárul a munkavállalók mentális egészségének és munkahelyi jóllétének javításához. |
|
15:30-16:00 |
Aranyi Gábor Mi kell a változáshoz? |
|
|
Személyes történetünk alakítása központi szerepet játszik életünkben. Hajlamosak vagyunk magunkat a múltban lezajlott események alapján meghatározni, a korábbi létünkkel azonosulni. A múltra és értékekre hivatkozva identitásokat alakítunk ki és ezekhez igazodunk. A következetességet, kiszámíthatóságot gyerekkorunk óta elvárják tőlünk, ezért megszoktuk, hogy eszerint viselkedjük és másoktól is ezt várjuk. Olykor azonban szeretnénk változni. Milyen apropóra van szükségünk ahhoz, hogy végre következetlenek legyünk? Milyen igazolás vagy alibi kell ahhoz, hogy elérkezettnek lássuk a pillanatot? Hogyan indokoljuk az aktuális állapot fenntartását? Miért kell ésszerű és következetes érveket sorakoztatnunk a változás indoklására? |
|
16:00-16:30 |
Kengyel Judith Gabriella Másképp jó anya: neurodiverzitás és társadalmi elvárások az anyaságban |
|
|
Az „intenzív szülőség” attitűdjei olyan, főként nőkre irányuló társadalmi elvárásokból internalizált viselkedésmintákat tükröznek, amelyek a nők saját szükségleteinek és céljainak háttérbe szorításához vezetnek a gyermeknevelés érdekében. Vegyes módszertanú kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogyan metszik egymást ezek az elvárások és a neurodiverzitás tapasztalatai. Félig strukturált interjúkat készítettünk 20 neurodivergens (autista és/vagy ADHD-s) anyával, amelyeket interpretatív fenomenológiai elemzéssel (IPA) dolgoztunk fel. A neurodiverzitás sok esetben erőforrásként segítette az anyákat abban, hogy jobban kapcsolódjanak gyermekeikhez és megértsék őket. Ugyanakkor a „jó anyaság” neurotipikus normái komoly terhet jelentettek, gyakran együtt járva inkompetenciaérzéssel, elszigetelődéssel, kimerültséggel és a maszkolásból fakadó kiégéssel. Egy kiegészítő, 1000 fős (neurotipikus és neurodivergens almintát is tartalmazó) kérdőíves vizsgálatban az intenzív szülői attitűdöket, a szülői kompetenciát és elégedettséget hasonlítottuk össze. A neurodivergens anyák alacsonyabb társas támogatottságról és erősebb intenzív szülői attitűdökről számoltak be, amelyek magasabb stresszhez és alacsonyabb jólléthez kapcsolódtak. A hagyományos nemi szerepekkel való azonosulás közvetítő szerepet játszott e hatásokban. Eredményeink rámutatnak, hogy a neurodiverzitás és a nemi szerepelvárások kölcsönhatása jelentősen alakítja a szülői tapasztalatokat és a jóllétet. |
|
16:30-17:00 |
Magyar Veronika Az óvodás IKT eszközhasználat pedagógiai megítélésének változása 1990-től napjainkig |
|
|
Napjainkban a IKT eszközök használata folyamatos megújulást és alkalmazkodást kíván szülőtől és pedagógustól egyaránt. Kutatásunk fő célja az elmúlt 30 év alatt megjelent, az óvodáskorú gyerekek IKT eszköz-használatával foglalkozó cikkek elemzése volt hazai pedagógiai folyóiratokban. A szisztematikus feltárást kulcsszavak segítségével az Arcanum adatbázisban végeztük. Az adatbázisban szereplő pedagógiai folyóiratokban 1991-2021 között megjelent cikkekben kulcsszavak alapján történő találatainak (125) áttekintését, szűkítését és 14 cikk tartalmi elemzését végeztük el. Az elemzés eredményeként négy korszakra osztható óvodapedagógiai szempontból az IKT eszközök használata Magyarországon. Az elmúlt három évtized tapasztalatai alapján célunk a saját felelősségünk megtalálása a témában. |
A rendezvényeken fénykép készül. Az adatkezelési tájékoztatók itt olvashatók: